Az ember nem arra születet, hogy könnyen elérje a boldogságot! A boldogság olyan, mint az elvarázsolt szigetek palótái, amelynek kapúit sárkányok örzik. Harcolni kell érte, hogy meghóditsuk.
2012. február 29., szerda
Amikor még kicsik voltunk eggyütt játszodtunk a levélbe borult nyári fák alatt, pitypangot szedtünk a mezőn, hogy hazavigyük, egész nap dagasztottuk a sarat, élvezettel szortuk egymsra az őszi leveleket. A kor nem agasztott bennünket. Az évszakok rendre elhozták ajándékaikat, ám a fák közben kidöltek, a mezők és a poros ősvények nyomtalanul eltűntek és mi elértünk feléhez. Sétálj velem egyet és beszélgessünk el az elveszett időkről, melyek oly élénken élnek emlékeinkben, melyeket szivünk mélyén örzünk! Az élet most is szép, csak immár más világban élünk, de még felismerjük a másik szemében a még mindig bennünk lakozó gyermeket és elmosolyodunk, hisz tudjuk, hogy semmi fontosat nem vesztettünk el utjaink során.
Ahogyan én, te is képtelen vagy elmondani ki vagy...Te is inkább elmeséled az életed egész történetét ahelyet, hogy kibukna belöled az a néhány véresen igaz szó, ami ott lakik llked mélyén-mint egy föltárt mellkasban a dobogó sziv és megmutatnád végre, hogy valóban ki vagy, mi fáj neked és hol tartasz a sorsoddal...
Mindig jusson idő...nevetni, mert ez a lélek legszebb zenéje, olvasni, mert ez a bölcsesség alapkövetelménye, dolgozni, mert ez a siker ára, játszani, mert ez az örök ifjúság titka, szeretetet adni, mert gyógyótja az embert, azt is aki adja és azt is aki kapja, egy pillanatnyi mosolyra, mert ez az arc legszebb égszere, néhány kedves szóra, mert ezzel egymás száméra könnyebbé tehetjük az életet.
2012. február 28., kedd
A barát az attól jó, hogy lehet vele őszinte lenni, kimaradnak a játszmák és a kímélő, hogy-ne-okozzak-fájdalmat-neked hazugságok, nem kell fel- és leépíteni, nem vársz el tőle semmit, és ő sem tőled, megmarad a gondolatok és tettek szabadsága, nem értékel, nem ítél el, nem akar megváltoztatni, egyszerűen a barátod.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)